A
nap további része egy kész katasztrófa volt. Vagyis hűen illeszkedett
az előzményekhez. Akkor végtére beszélhetnék akár első munkanapom
kiegyensúlyozottságáról is? Jó vicc.
nap további része egy kész katasztrófa volt. Vagyis hűen illeszkedett
az előzményekhez. Akkor végtére beszélhetnék akár első munkanapom
kiegyensúlyozottságáról is? Jó vicc.
Dühösen
caplattam vissza a boxomba, hogy aztán megírjam minden idők leggyengébb
cikkét a témáról, amit a főnököm, Földes Zoltán adott. Mekkora kínt
képesek okozni a nők a hiszékeny, szerelemre éhes férfiaknak? Eláruljam?
Baromi nagy kínt! Kerekítettem egy olyan zagyvalékot, amelyre még a
legtalpnyalóbb törleszkedő sem bólogatna, ehhez képest Zoltán annyit
mondott: „Jól van, meg vagyok elégedve veled!”
caplattam vissza a boxomba, hogy aztán megírjam minden idők leggyengébb
cikkét a témáról, amit a főnököm, Földes Zoltán adott. Mekkora kínt
képesek okozni a nők a hiszékeny, szerelemre éhes férfiaknak? Eláruljam?
Baromi nagy kínt! Kerekítettem egy olyan zagyvalékot, amelyre még a
legtalpnyalóbb törleszkedő sem bólogatna, ehhez képest Zoltán annyit
mondott: „Jól van, meg vagyok elégedve veled!”
Most
vagy én vagyok abnormális módon maximalista, vagy a Három gXer magazin a
legdilettánsabb irodalmi termék a piacon. A döntést meghagyom holnapra.
vagy én vagyok abnormális módon maximalista, vagy a Három gXer magazin a
legdilettánsabb irodalmi termék a piacon. A döntést meghagyom holnapra.
Annál
is inkább, mivel bejátszott még ez meg az a padlón fetrengő
lelkiállapotomba. Először is, Szilárd barátom úgy itt hagyott engem,
mint ahogyan a macskát vágják ki sz… szöcskét fogni. Még a telefonját
sem méltóztatott felvenni a hívásomra. Ezért hazafelé nem az irodaház
tetején lévő parkolók felé vettem az irányt, hanem a földszinti gyalogos
bejárathoz lifteztem le.
is inkább, mivel bejátszott még ez meg az a padlón fetrengő
lelkiállapotomba. Először is, Szilárd barátom úgy itt hagyott engem,
mint ahogyan a macskát vágják ki sz… szöcskét fogni. Még a telefonját
sem méltóztatott felvenni a hívásomra. Ezért hazafelé nem az irodaház
tetején lévő parkolók felé vettem az irányt, hanem a földszinti gyalogos
bejárathoz lifteztem le.
Igen
ám, de az átkozott masina éppen akkor katapultálta ki magát a perpetuum
mobile pedigréjű családtagjai közül, amikor a gyomrában agonizáltam.
Pontosan a második szint magasában adta meg magát, és se le, se fel.
Vártam.
ám, de az átkozott masina éppen akkor katapultálta ki magát a perpetuum
mobile pedigréjű családtagjai közül, amikor a gyomrában agonizáltam.
Pontosan a második szint magasában adta meg magát, és se le, se fel.
Vártam.
Vagy tizenhárom másodpercet. Mert ennyi idő elteltével valaki kívülről elkezdte ököllel verni az alumínium ajtót.
–
Hahó – kiáltottam ki mérgesen. – Ne dörömböljön! Itt vagyok! Én
szorultam be, azzal nem megyünk semmire, ha ráadásul még be is dugul a
fülem!
Hahó – kiáltottam ki mérgesen. – Ne dörömböljön! Itt vagyok! Én
szorultam be, azzal nem megyünk semmire, ha ráadásul még be is dugul a
fülem!
A dörömbölés csak nem akart abbamaradni.
– A fenébe, hagyja már abba! Mit akar a másodikon? Hívjon szerelőt! Most!
Ez
is én voltam. Az viszont már, aki méltóztatott reagálni az
elhangzottakra, valaki más. Nem is kellett sokat találgatnom, hogy
kicsoda.
is én voltam. Az viszont már, aki méltóztatott reagálni az
elhangzottakra, valaki más. Nem is kellett sokat találgatnom, hogy
kicsoda.
– Ne tartsa már fel azt a rohadt liftet! Nyomja meg az ajtónyitó gombot, aztán uzsgyi a dolgára!
–
Nyomom én, de nem működik. És ne kiabáljon velem, kedves rendszergazda
kollegina, hanem repüljön segítségért! Szedje a lábait, nulla, egy,
nulla, egy…
Nyomom én, de nem működik. És ne kiabáljon velem, kedves rendszergazda
kollegina, hanem repüljön segítségért! Szedje a lábait, nulla, egy,
nulla, egy…
– Hogy az a… Már megint te? Legközelebb hol futunk össze, a hálószobámban?
–
Ha rajtam múlik, ott semmiképpen se – feleltem, továbbra is magasabb
hangnemben. Úgy látszik, ez lett köztem és Szakály Krisztina között a
hivatalos hangmagasság. – Előbb hanyatlok a saját kardomba!
Ha rajtam múlik, ott semmiképpen se – feleltem, továbbra is magasabb
hangnemben. Úgy látszik, ez lett köztem és Szakály Krisztina között a
hivatalos hangmagasság. – Előbb hanyatlok a saját kardomba!
– Ó, de romantikusss! Érzelemfiú azt állítja, nem engem üldöz! De akkor mégis mi a nyavalyás fityfenét vacakolsz a liftemmel?
–
A TE lifteddel? Basszus, neked bérleted van ide, vagy mi? – asszem, én
is elvesztettem a jólneveltségemet. Pedig még klausztrofóbiás se vagyok.
Csak Krisztinafóbiás… – Nincs lábad legyalogolni a másodikról?
A TE lifteddel? Basszus, neked bérleted van ide, vagy mi? – asszem, én
is elvesztettem a jólneveltségemet. Pedig még klausztrofóbiás se vagyok.
Csak Krisztinafóbiás… – Nincs lábad legyalogolni a másodikról?
–
Igenis van lábam – csapott dühödten a liftajtóra. Fülcsengést okozott
vele. – Ahhoz mindenképpen, hogy jól seggbe rúgjalak, ha előbújsz végre a
celládból.
Igenis van lábam – csapott dühödten a liftajtóra. Fülcsengést okozott
vele. – Ahhoz mindenképpen, hogy jól seggbe rúgjalak, ha előbújsz végre a
celládból.
–
Inkább idebenn, mint kint veled – vicsorogtam édesen. Kezdett tetszeni a
szitu, pedig semmi örömteli nem volt benne. Izzadtam a liftben, mint
egy vágóhídra terelt disznó, egy dühös nőszemély pedig szépen-lassan
megkergült kint, az ajtó előtt. Egy eszményi nap folytatása.
Inkább idebenn, mint kint veled – vicsorogtam édesen. Kezdett tetszeni a
szitu, pedig semmi örömteli nem volt benne. Izzadtam a liftben, mint
egy vágóhídra terelt disznó, egy dühös nőszemély pedig szépen-lassan
megkergült kint, az ajtó előtt. Egy eszményi nap folytatása.
– Hehe. Jól van, Kisfiú, most az egyszer megúszod a fenékbe billentést! Ugyanis sietek!
– Azt látom…
–
Különben pedig, egy melós nap után, amelyen mindenféle balfékek
zaklattak az irodámban, jár nekem, hogy ne kelljen gyalog talpalnom
lefelé a lépcsőházban! Ha a második emelet, ha a huszadik!
Különben pedig, egy melós nap után, amelyen mindenféle balfékek
zaklattak az irodámban, jár nekem, hogy ne kelljen gyalog talpalnom
lefelé a lépcsőházban! Ha a második emelet, ha a huszadik!
Ez
most érvelés volt? Elgondolkodtam a hallottakon, és arra jutottam, hogy
kedves Krisztinánk olyféle sülthülye, aki diplomát követel magának
szánalmas elmétlenségeiért. Tátong némi rés valós és vélt énképe között.
Pszichiáterek csapatára lenne szüksége, hogy betömjék ezt a fekete
lyukat. Mondjuk egy jól záró kényszerzubbonnyal, vagy gyógyszerek
futószalagnyi seregével.
most érvelés volt? Elgondolkodtam a hallottakon, és arra jutottam, hogy
kedves Krisztinánk olyféle sülthülye, aki diplomát követel magának
szánalmas elmétlenségeiért. Tátong némi rés valós és vélt énképe között.
Pszichiáterek csapatára lenne szüksége, hogy betömjék ezt a fekete
lyukat. Mondjuk egy jól záró kényszerzubbonnyal, vagy gyógyszerek
futószalagnyi seregével.
Aztán
hirtelen csend lett. Úgy látszott, Krisztina eltávozott. No nem az örök
vadászmezőkre, csak sürgető dolgára. Mondjuk, hogy vegyen némi
illemórát a szomszédjában lakó, kékvérű matuzsálemtől.
hirtelen csend lett. Úgy látszott, Krisztina eltávozott. No nem az örök
vadászmezőkre, csak sürgető dolgára. Mondjuk, hogy vegyen némi
illemórát a szomszédjában lakó, kékvérű matuzsálemtől.
Vártam
még vagy öt percet (egy lecsesző SMS Szilárdnak, egy SMS Szilvinek,
hogy csessze le Szilárdot), aztán váratlanul megindult a lift lefelé.
Mire kiléptem a Három gXer épületéből, fél hat felé pörgött az óra.
még vagy öt percet (egy lecsesző SMS Szilárdnak, egy SMS Szilvinek,
hogy csessze le Szilárdot), aztán váratlanul megindult a lift lefelé.
Mire kiléptem a Három gXer épületéből, fél hat felé pörgött az óra.
Irány
haza, majd a szokásos tevékenységek: fürdés, vacsora, e-mail-ek serege
(az egyik Pákozdi Ágotától jött. Egyelőre jégre tettem, mert nem
értettem, mit akar tőlem).
haza, majd a szokásos tevékenységek: fürdés, vacsora, e-mail-ek serege
(az egyik Pákozdi Ágotától jött. Egyelőre jégre tettem, mert nem
értettem, mit akar tőlem).
Aztán
nem tudtam mit kezdeni magammal. Szédelegtem parányi lakásomban, faltól
falig csapódtam, csapkodtam magamat kilátástalanságomban, körbe-körbe
csapongtak a gondolataim. Aztán úgy döntöttem, mégis ismerősökhöz kell
csapódnom, ha meg akarom őrizni a józan eszemet (amely nem egyenlő a
józansággal).
nem tudtam mit kezdeni magammal. Szédelegtem parányi lakásomban, faltól
falig csapódtam, csapkodtam magamat kilátástalanságomban, körbe-körbe
csapongtak a gondolataim. Aztán úgy döntöttem, mégis ismerősökhöz kell
csapódnom, ha meg akarom őrizni a józan eszemet (amely nem egyenlő a
józansággal).
Felkerekedtem
a Lloydba. Most a jól ismert, kétszárnyú ajtó előtt ténfergek. Bemenni
nincs erőm, kinn maradni nincs bátorságom. Két világ között állok. Az
egyik a lélekbemarkoló csalódások univerzumába nyílik Pallagi
Krisztinával a trónusán, a másik a féltve őrzött és átkozott magány
területére csábít. Hát én immár kit válasszak?
a Lloydba. Most a jól ismert, kétszárnyú ajtó előtt ténfergek. Bemenni
nincs erőm, kinn maradni nincs bátorságom. Két világ között állok. Az
egyik a lélekbemarkoló csalódások univerzumába nyílik Pallagi
Krisztinával a trónusán, a másik a féltve őrzött és átkozott magány
területére csábít. Hát én immár kit válasszak?
Van úgy azonban, hogy az ember helyett mások hozzák a döntéseket. Mint éppen most is. Velem.
Ahogy
negyvenedszerre vonulok el keresztben az ajtó előtt, pofán csap a… a
kétségbeesés is, persze, de materiálisan az ajtó is. Mert éppen kilép
rajta valaki, a bejárat egyik szárnya pedig az arcomon csattan. Pofon
nem fájt még annyira, mint ez, mert olyasvalaki adja, aki nem szokott
engem bántani. Se tettlegesen, se máshogyan.
negyvenedszerre vonulok el keresztben az ajtó előtt, pofán csap a… a
kétségbeesés is, persze, de materiálisan az ajtó is. Mert éppen kilép
rajta valaki, a bejárat egyik szárnya pedig az arcomon csattan. Pofon
nem fájt még annyira, mint ez, mert olyasvalaki adja, aki nem szokott
engem bántani. Se tettlegesen, se máshogyan.
Szeretett
Csengém lép ki a Lloydból, maga előtt lökdösvén egy soha nem látott
pasit, aki negédesen szórja a lány fejére az átkokat. Fájó pofával lépek
közbe.
Csengém lép ki a Lloydból, maga előtt lökdösvén egy soha nem látott
pasit, aki negédesen szórja a lány fejére az átkokat. Fájó pofával lépek
közbe.
(folytatás a következő bejegyzésben)